2011. május 22., vasárnap

Sivatagban


Testvérem, apám, anyám. Te vagy.

Eső nincs. Por van. Lemegy a nap. Mindenki fáradt. Te is. A barátaid mögötted jönnek. A családod is. Egyedül vagy. Velük. Víz kell nekik.  Szomjas vagy.  Fáradt. Azért,

mert egész nap úton voltál. Balsejtelmed támad. Előtted a folyó. Valahol egy ember. Rosszat kíván neked. Sohasem akarod látni. A tükörből visszanéz. A vonásait hordozod. Te is az övét. Mert  a véred.  Az eszed azt mondja, hogy menj. A családoddal együtt. Engedelmeskedsz. Azért,

mert nem jut más az eszedbe. Este van. Mindenki alszik. Valaki közeledik. Megérkezik. A tűz mellett ülsz. Beszélgetsz vele. Egyre hevesebben. Tudod róla. Azt, hogy. Ő is rólad. Mégis úgy tesz, mintha nem vette volna észre. Heves vagy. Kis híján erőszakos. Küzdesz vele. Nem engeded el  addig,

amíg. Aztán megáld téged. Megváltozik a neved. Boldog vagy. Úgy érzed, felszabadultál. Mindenre van erőd. Elhordanád a hegyet is. Ha lenne a közeledben. Pedig itt nincs. Ez csak a pusztaság. Reggel van, és   még  valami. Tudod, hogy fontos, de azt nem, miért. Megváltozott. A nevem. Azért,

mert küzdöttem. Istennel és emberekkel. Győztem. És most? Közeledik, akitől félek. Az én arcvonásaimat hordozza. A testvérem ő, vagy én magam vagyok? Elindulok. Azt fontolgatom, haragszik-e még rám. Elvettem, ami az övé. A halála megmaradt. Elfogadom. Az enyém is. Miért jó, hogy más a nevem? Jó-e? Mi a jó? Sokat kérdezel, ember. Mondtad tegnap. Ma is igaz. Az,

hogy már látod a porfelhőt. Közeledik. Ő az. Tükörbe nézel. Kezet nyújt. Nem haragszik rád. Te becsaptad, elvetted az övét, menekültél, bujdostál. Nem érted, miért kaptad. Sohasem kérted. Most itt van. Örül, hogy láthat. Annak, hogy visszatértél. Hozzá. Tétovázol. Felé indulsz. Sántikálsz. Eszedbe jut, mit hallottál tegnap. Ez eltölt erővel. Nem sántítasz többé. Megöleled. A te vonásaid hordozza. Ő a testvéred. Nem félsz tőle többé. A sivatagi úttól sem. Azért,

mert tudom, hová érkezem.  Kísérsz a sivatagban. Azért, mert Te vagy testvérem, apám, anyám. Uram.

( A fenti írás  megjelent a Reményben. Ez a javított változat).