2011. augusztus 7., vasárnap

Nyári (net)napló: Levelek


Már két napja ímélezgetek (van ilyen szó? Ha nincs, bocsánat). Különböző (és ki tudja, milyen korú), de mindenesetre idegen emberekkel váltok levelet. Elektronikusan. Ülök a gép előtt, és néha bágyadtan, reményt vesztve, az idő múlásával pedig egyre ingerültebben csapkodom a billentyűzetet. „We  are running  out of time” ––– mondaná Jack Bauer (angolosok szóljanak, ha helytelen). Igaza van: kifutunk az időből.
Az egész úgy kezdődött, hogy hazajöttem, megírtam a tesztet, és kiderült, hogy vár rám még egy beszélgetés is a dékáni hivatalban. Néhány mondatban mesélni kellett a szakdolgozatom tárgyáról. Ez pénteken volt. Ekkor kezdtem leveleket írni.
 Mindent elintéztem itthon, mehetek vissza. Oda, ahonnan jöttem. Igen ám, de minden busz csütörtökön indul, és már péntek is elmúlt. A vonatok pedig kizárólag szombaton és vasárnap. A jegyet pedig két nappal korábban kell megvenni. Egérfogó.
Megvizsgáltam minden lehetőséget: repülő ( Darmstadtba véletlenül sem, kizárólag Berlinig), vonat (a fent említett: „indulás hetente kétszer, pénteken és szombaton”), busz (ez volt a legjobb). Vagy inkább a legeredményesebb. Léteznek olyan vállalkozók, akik minibusszal közlekednek Magyarország és Németország között. Háztól házig szállítják az utasokat, akik főleg munka céljából tartózkodnak Németországban, és olykor hazalátogatnak. Ez igaz, mert egy ilyen jellegű utazásban volt részem a múlt héten. Stuttgart környékéről indulva egy egész délelőttöt töltöttünk az utas (célszemély) megkeresésével, becsomagolásával, felvételével. Ezek után a sofőr rákapcsolt. A GPS meg is mondta neki: túl gyorsan mész.
Tehát vannak ezek a vállalkozások. Mindenki jól jár: a busz tiszta, van benne légkondi, a sofőr pontos és udvarias, kétóránként  megáll az autópálya mellett lévő pihenőhelyen –––  minden körülmény európai szintű, és az utasok is elégedettek lehetnek.
Nagyjából én is az vagyok. Kaptam három válaszlevelet is. Az egyik úr „az időpont közelsége miatt” sajnos már nem tud a rendelkezésemre állni, viszont ajánl három linket. Ebből kettő megfelelt nekem, és az egyiknél foglaltam egy helyet az augusztus 12-én induló buszjáratra. Ehhez „csak” a nevem, telefonszámom, az indulás és az érkezés helyének pontos címe, illetve irányítószáma kellett. Utóbbi a tarifa miatt. Aztán kiderült, hogy már csak augusztus 13-ra van hely.
A második sofőr számára a „müncheni út nem jött össze”, így ő  sem utazik. Viszont megadta két kollégája telefonszámát. Az egyiket felhívtam, de a következő héten nem indul sehová. A másik személy nem elérhető (ez nem csoda, ilyenkor, vasárnap este).
A harmadik személy viszont csak Stuttgartig közlekedik (legalábbis valami ilyesmi derült ki). A kérdés az, hogy hajlandó-e néhány kilométerrel északabbra utazni, egyetlen utas kedvéért?
Tehát két lehetőségem van: Sofőr3 és a Hivatalos Helyfoglalás. Most csak itt ülök, és várom a befutót. Közben kint támadt egy zivatar, ami kísértetiesen emlékeztet a németországi, kérlelhetetlenül és kitartóan zuhogó, esőkabátot áztató, sarat fakasztó, spárgát és vendégmunkást locsoló esőre.