2012. április 14., szombat

Kicsi, véres részlet a XV. századból

      "A hóhér megforgatta bárdját a levegőben, és teljes erejéből lesújtott…
A bárd azonban Hunyadi László hófehér nyakszirtén megcsúszott, és a bakónak még egyszer sújtani kellett…
A hóhér keze, – a haragtól-e, részvéttől-e, nem tudni, – reszketett, és háromszor is eredmény nélkül csapott.
A harmadik vágásnál Hunyadi Lászlóról csurgott a vér, de élete nem volt még kioltva. Minden erejét összeszedve felugrott a vérpad deszkájáról és harsány hangon kiálta:
– Az igazság és bevett gyakorlat több vágás elütésére nem köteleznek. Nyissatok utat, bocsássatok szabadon, emberek.
E szavak után a sokaság felé szaladt, de lábai hosszú köntösébe bonyolódtak és arczra bukott.
Ekkor a király mellett álló és haragját már türtőztetni nem tudó Gara László kihajlott az erkélyről és ingerült hangon ráparancsolt a bakóra.
        Hóhér! –kiáltá, –– teljesítsed kötelességed, különben a te fejed gördül  a pokolba!
A hóhér a nádor szavaitól megrettenve, újra megsuhogtatta bárdját a levegőben, lecsapott, és akkor, a negyedik vágásra, Hunyadi László ifju szép fejét elválasztotta a törzstől.
A nép hangos zokogás és szitokba tört ki, míg az ország heroldja a vérrel borított holttest elé állott, és a bakó által magasra feltartott fejre mutatva harsogá:
– Íme, ez a felségsértők és hazaárulók jutalma.”[1]

„Megölték Hunyadi Lászlót ártatlanul,
Ötször vágták fejét, szegénynek, gyilkosúl.
Gyilkosul öletett, méltatlan veszett el,
Ah melly nagy kárunk lett ma az írígyek-kel!”[2]


[1] Boross Vilmos. Hunyadi László vagy az esküszegő király. -  Bp.: Rózsa K. és Neje Könyvnyomdája, 1986 – 76-78. old.
[2] Bessenyei György. Hunyadi László tragédiája három játékban, és versekben. – Bécs, 1776. – 61.old