2013. április 17., szerda

Kétely



Z. kételkedett abban, hogy létezik a szomszéd macskája, mert  sohasem látta, kizárólag hallotta. Azt tudta, hogy agyában fenil-etil-amin képződött, mert érezte. Indokolatlanul jó kedvem van, mondta tükörképének borotválkozás közben. Aztán megtörölte az arcát, és dolgozni indult.
A buszon ismét felfigyelt arra, hogy örül valaminek. Folyamatosan mosolygott, az okát nem találta. A szokásaitól eltérően még a munkatársaival is kedvesen viselkedett. Érdekelni kezdte, mi zajlik a környezetében.
Munka után vidáman sétálgatott. Megcsodálta a város fényeit. Akkor szomorodott el egy pillanatra, amikor meglátta a fiatal párt. A padon ültek, és a folyó felszínét bámulták. Később a buszon végighallgatott egy veszekedést. A lány hazudott, a fiú elviselhetetlenné vált. Ezek voltak a vádak. A cipőiket nézte, miközben a leszállásra várt. Erről a jelenetről is Helga jutott eszébe. Képes lennék hazudni neki? --  kérdezte magától.
Alkohol- és csokoládéfogyasztás nélkül is megemelkedett a szervezetemben fenil-etil-amin szint. Ez arról tanúskodik, hogy a költők és emberek által szerelemként meghatározott állapotba kerültem, okoskodott magában Z., aki valaha emelt óraszámban tanult szerves kémiát.
Talán, ha Helga egy napon így szólna: képzeld Z., a fenil-etil-amin és az endorfin molekulák kölcsönhatásaként képtelen vagyok józanul gondolkodni, letáboroztál az agyam egy szegletében. Mivel ez az állapot a tudósok szerint minimum tizennyolc hónapig fennáll, tudatom veled: ez miattad van. Képtelen vagyok arra, hogy kiűzzelek a tudatomból. Mondd azt, hogy szerelmes vagyok, de az újságáruslányba. Mondd, mert akkor hirtelen csökkenne a FEA-szint, és újra normális ember lehetnék.
Z. mögött bezárult a busz ajtaja. Kételkedett abban, hogy Helga szereti, mert sohasem mondta.


Időközben arra jutottam, hogy bővítenem kell ezt a bejegyzést.  Azért, mert egyik zenekedvelő ismerősöm megosztotta az alább látható és hallható videó linkjét.A Kézi-Chopin zenekarról itt lehet bővebben olvasni. Az Asztalon áll c. munkájukat  osztom meg itt. Azért teszem, mert amikor tegnap este meghallgattam ezt a dalt, úgy éreztem, egyenesen reflektál  a gondolatra, mely a fenti szöveg formálódása közben keringett a fejemben. Ez nem más, mint egy "megmagyarázhatatlan gondolat a tudat alatt". Nálam inkább fenil-etil-amin túltengés.